Az Európai Unióhoz 20 éve csatlakoztunk, amikor is a közösségi szabályok harmonizálása még csak a közvetett adók szintjén volt követelmény. Az évek során a közvetlen adók vonatkozásában is megjelentek uniós szabályok, irányelvek, jelenleg pedig a hazai jogba átültetett új jogintézménnyel, a globális minimumadó szabályaival kell megismerkednünk.
A globális minimumadó szabályrendszerének gyökerei ugyan felfedezhetők már az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokban, közvetlen előzményeként az OECD Adóalaperózió és profitáthelyezés elleni (BEPS) projektjét szokták nevesíteni, a legközelebbi hasonlóságot mégis az Egyesült Államokban a Trump-reform keretében bevezetett GILTI (Global Intangible Low-Taxed Income) szabályokkal mutatja.
Azonban a globális minimumadó minden korábbi szabályrendszerhez képest új mérföldkövet jelent a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelemben, mind komplexitását, mind kiterjedtségét tekintve. Szemben ugyanis a korábbi adóelkerülés elleni szabályokkal, a globális minimumadó nem a kiskapukat kívánja befoltozni és nem is csak a jövedelem államok közötti átcsoportosításához használt jövedelmekre terjed ki, hanem a jövedelem teljes körére kiterjedően húz egy minimum effektív adószintet, amelyet a maga módján zseniális módszerrel kényszerít ki.
Mint minden jogszabály esetében, jogos elvárás, hogy az adózók az adott ország törvényeiből ismerhessék meg a rájuk vonatkozó szabályokat. Nincs ez másként a globális minimumadóval kapcsolatban sem. Bár a modellszabályozást egy nemzetközi szervezet, az OECD égisze alatt több száz Inclusive Framework tagállam közösen dolgozta ki, annak az államnak, amely be kívánja azt vezetni, át kell ültetnie a saját jogrendszerébe.
Magyarország a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV törvény (továbbiakban: GMA tv.) keretében fogadta el azokat a szabályokat, amelyekkel a hazai jogrendszer részévé tette a globális minimumadó szabályrendszerét.
